András exkluzív interjút adott a TV24-nek.
Sikeresen vette az Eurovíziós Dalfesztivál első akadályát, így zsinórban
negyedszer lesz érdekelt hazánk a nemzetközi verseny fináléjában!
Utolsóként
lépett színpadra, mégis az elsők között mondták ki a nevét a döntősök
kihirdetésénél. Nem csoda, hogy azonnal felkapta a külföldi és a hazai
sajtó a Running előadóját, hiszen olyannyira meggyőzte a szakmai zsűrit
és a közönséget, hogy a fogadóirodákban már a legjobb négy közé várják.
Azonnal megkezdődött az interjúhadjárat, ami egészen szerda reggelig
tartott. A pihenés után ismét jöhetett a rengeteg kérdezz-felelek, amit
András egy cseppet sem bánt. Amikor mi kerültünk sorra, a döntős srác a
tőle megszokott visszafogottsággal válaszolt a kérdéseinkre. Először az első impulzus került szóba, és az, hogy milyen érzés volt emberek ezrei előtt énekelni. „Nagyon
jó volt ekkora színpadon fellépni, hiszen még soha nem dolgoztam ilyen
hang-, illetve látványtechnikával a hátam mögött. Őszintén mondom, hogy eddig csak álmodni mertem róla, de most végre át is élhettem. Fantasztikus volt!”
Azonban
a rendkívüli élményre rengeteget kellett várni, ugyanis András
utolsóként mutathatta meg tudását a kedd esti elődöntőben. Mi nem
lettünk volna a helyében, viszont ő nem izgulta túl magát. „Igazából
nem volt teher. Nem figyeltem a többieket, csak a szobámban voltam és
beszélgettem a vokalistákkal meg a táncosokkal. Nem gondolkoztunk
semmin, laza volt mindenki.”
Egészen az eredményhirdetésig, hiszen ott már más volt a helyzet. „Bevallom, hogy akkor nagyon izgultam. Attól féltem, hogy nem mondják ki a nevem, vagy ha igen akkor a legvégén.”
András és a magyar drukkerek nagy-nagy örömére nem kellett sokat várni. A dal óriási sikert aratott, amiben nagy szerepet játszott a témaválasztás is. A zsűritagok kiemelték, hogy a remek előadásmód mellett, a szöveg mondanivalója is a legjobbak közé emeli a Running-ot, amely a családon belüli erőszakkal foglalkozik. „Ez most nem rólam szól, hanem egy gyerekkori barátomról, aki sajnos ezen keresztülment. Úgy gondolom, hogy nem mindig a tipikus témákról kell dalt írni, elvégre az a szép a zenében, hogy bármiről lehet elénekelni. Rengeteg üzenetet kaptam mindenhonnan, amikben többen megköszönték, hogy a családon belüli erőszakról írtam, mert ők is ilyenen mentek keresztül az életükben.” Később kicsit elmerültünk az esélylatolgatásban és szóba kerültek az előző magyar eredmények is. „Nem olvastam arról, hogy milyen esélyeim vannak a döntőben. Próbálom kizárni ez ilyen dolgokat és inkább csak arra gondolok, hogy a mi produkciónk a lehető legjobb legyen. Már többször előfordult, hogy azok ez előadók, akiknek a zenéje nekem nagyon tetszett, a lista végén végeztek, pedig sokkal jobb helyezést érdemeltek volna. Nem versenyzek a régebbi magyar Eurovíziós résztvevőkkel, és nem próbálom túlszárnyalni őket.”
A rengeteg interjú és próba mellett természetesen a pihenés és városnézés is felkerült a napirendi pontok közé. „Amikor az időm engedi, akkor próbálok kicsit pihenni és vigyázni a hangomra. A városból szinte mindent láttam, és azt kell hogy mondjam, bár Koppenhága szép, nekem mégis Budapest tetszik jobban. Itt mindenki nagyon nyugodt, nincs olyan nyüzsgés, mint otthon, ahol sokkal több a pörgés.”
András és a magyar drukkerek nagy-nagy örömére nem kellett sokat várni. A dal óriási sikert aratott, amiben nagy szerepet játszott a témaválasztás is. A zsűritagok kiemelték, hogy a remek előadásmód mellett, a szöveg mondanivalója is a legjobbak közé emeli a Running-ot, amely a családon belüli erőszakkal foglalkozik. „Ez most nem rólam szól, hanem egy gyerekkori barátomról, aki sajnos ezen keresztülment. Úgy gondolom, hogy nem mindig a tipikus témákról kell dalt írni, elvégre az a szép a zenében, hogy bármiről lehet elénekelni. Rengeteg üzenetet kaptam mindenhonnan, amikben többen megköszönték, hogy a családon belüli erőszakról írtam, mert ők is ilyenen mentek keresztül az életükben.” Később kicsit elmerültünk az esélylatolgatásban és szóba kerültek az előző magyar eredmények is. „Nem olvastam arról, hogy milyen esélyeim vannak a döntőben. Próbálom kizárni ez ilyen dolgokat és inkább csak arra gondolok, hogy a mi produkciónk a lehető legjobb legyen. Már többször előfordult, hogy azok ez előadók, akiknek a zenéje nekem nagyon tetszett, a lista végén végeztek, pedig sokkal jobb helyezést érdemeltek volna. Nem versenyzek a régebbi magyar Eurovíziós résztvevőkkel, és nem próbálom túlszárnyalni őket.”
Magától adódott a kérdés, hogy véleménye szerint miként hat a nemzetközi karrierjére a Koppenhágában megrendezett dalfesztivál? „Jelenleg egész Európa ezt a versenyt
figyeli. Ha egy előadó jól szerepel és kiemelkedik a mezőnyből, akkor
megnyílnak előtte a kapuk, sőt az is előfordulhat, hogy egy olyan
producer figyel fel rá, aki a későbbiekben segíteni tud a további karrierjében."
A rengeteg interjú és próba mellett természetesen a pihenés és városnézés is felkerült a napirendi pontok közé. „Amikor az időm engedi, akkor próbálok kicsit pihenni és vigyázni a hangomra. A városból szinte mindent láttam, és azt kell hogy mondjam, bár Koppenhága szép, nekem mégis Budapest tetszik jobban. Itt mindenki nagyon nyugodt, nincs olyan nyüzsgés, mint otthon, ahol sokkal több a pörgés.”