A Running nem mindennapi témája nem csak a hazai közönség és szakmai zsűri szívét dobogtatta meg, számtalan rajongóra talált külföldön is. Bár akadtak kételkedők, akik attól tartottak, nem fogadják majd jól Európában a boldogságról, vidámságról, nagyívű balladákról elhíresült Eurovízió mezőnyében a családi erőszakról szóló, megrázóan figyelemfelkeltő dalt.
Pedig a fogadtatás több mint jó volt, a fogadóirodák a lelkesedést látva biztos döntős helyet, és azon belül is előkelő helyezést jósoltak Kállay-Saunders Andrásnak.
A döntőben huszonhat fellépő közül huszonegyedikként lépett színpadra Kállay-Saunders. Ellenfelei immár nem csak az elődöntőkből továbbjutott előadók, hanem a rendező Dánia versenyzőjével kiegészült „öt nagy” ország – az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország - képviselői is.
Bár utóbbi öt nemzetnek a versenyszabályok értelmében nem kellett az elődöntőkben részt venniük, a döntőben ugyanúgy szükségük volt a szavazatokra, mint az „átlagos” versenyzőknek.
Huszonhatan léptek a koppenhágai színpadra, de győztes csak egy lehetett. Nos, idén sem mi vívtuk ki a következő évi verseny rendezésének jogát, de biztosak lehetünk benne, hogy ez nem Kállay-Saunders Andráson múlt! Neki ezúton gratulálunk nem mindennapi teljesítményéhez!
145 pontot kaptunk és ezzel az 5. helyen végeztünk!