Az azerbajdzsáni vezetés állítása szerint iszlamista lázadók merényletét hiúsították meg az előző heti Eurovíziós Dalfesztivál alatt, írja a Bloomberg. A merénylők állítólag robbantani akartak a versenynek helyet adó Kristály-csarnokban, több szállodában Bakuban, és Ilham Alijev elnököt is meg akarták ölni.
A hatóságok bejelentése szerint megölték a fegyveres csoport két tagját, köztük a vezetőt is, negyven embert pedig őrizetbe vettek. A Nemzetbiztonsági Minisztérium szerint a fegyveresek a dagesztáni régióhoz köthetők.
A minisztérium februárban azt jelentette be, hogy felfedett egy terrorista csoportot, amely kapcsolatban állt az iráni Forradalmi Gárdával és a libanoni Hezbollahhal.
A Szovjetunió széthullása után 1991-ben függetlenedő, Magyarországnál valamivel kisebb országban a bevételek fő forrását a Kaszpi-tengeri olaj- és földgázlelőhelyek jelentik. Azerbajdzsán 1994-ben kötött 7,4 milliárd dollár értékben megállapodást egy nyugati konzorciummal, azóta megindultak a befektetések, és az olaj mára egy csővezetéken keresztül Bakuból Grúzián keresztül a Törökországban lévő Ceyhan kikötőjébe kerül.
2017-re a várakozások szerint megduplázódik a legnagyobb földgázmező exportkapacitása, habár a bevételek nagyobbik részét alkotó olajtermelés visszaesőben van. Az olajbevételekből jutott infrastrukturális fejlesztésekre és újjáépítésre, és az életszínvonal is javult 2006 és 2010 között a Világbank jelentése szerint, ugyanakkor a bevételek leginkább egy kis csoport vagyonát és befolyását növelik.
Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev 2003-ban örökölte meg apjától, az országot 1993-tól tíz éven át vasmarokkal irányító volt kommunista vezető Hejdartól az elnöki posztot. Az apja halála előtt már miniszterelnök és az állami olajcégben is vezető pozíciót betöltő Ilham óriási előnnyel nyerte 2003-ban a számos bírálat mellett megtartott elnökválasztást, és azóta már bebetonozta hatalmát.
